Nemzeti Összetartozás

1920. június 4-én délelőtt 10 órakor Országszerte megkondulnak a harangok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelezve. A közlekedés leáll, bezárnak az üzletek és az iskolák. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borul. A magyar követek 16 óra 30 perckor a versaillesi trianon palotában aláírják a magyarságra kényszerített békeszerződést. A történelem soha nem látott még ilyen "békét". Az ország elveszíti lakosságának 64, területének 72 százalékát. Idegen fennhatóság alá kerül a magyarság egyharmada, azaz minden harmadik magyar.

A trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Az iskolai megemlékezésen többek között elhangzott Juhász Gyula Trianon című verse, valamint Padányi Viktor történész visszaemlékezése.

"A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme..." 3.§ 2010. XLV.