1. nap

Kolozsvári séta: Mátyás király szobrának és szülőházának megtekintése

A kolozsváriak tiszteletük jeléül szobrot kívántak emelni a város nagy szülöttének. Pénzt gyűjtöttek és megbízták Fadrusz Jánost a szobor elkészítésével, amelyet 1902-ben lepleztek le. Az 1900-ban megtartott párizsi világkiállítás zsűrije szobráért, Fadrusznak ítélte a rendezvény fődíját. Azóta, a bronzkirály lováról, hűséges alattvalói társaságában figyeli, mi történik körülötte. Az alattvalók, a négy hadvezér: Magyar Balázs, Felvidék kapitánya, horvát-szlavón bán, majd erdélyi vajda, mellette Kinizsi Pál, a törökverő, temesi ispán, a kenyérmezei hős, jobboldalt Zápolya, ill. Szapolyai István, Szilézia, majd Bécs és Ausztria kormányzója, szepesi főispán, nádor és Báthori István, erdélyi vajda. Kezükben, a győztes csatákban szerzett német, török, moldvai és cseh zászlókat tartják.

Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti Desing Egyetem épülete az Óvárosban található gótikus stílusú műemlék.

1877-ben I. Ferenc József látogatásakor az épület elég rossz állapotban volt, bedőléssel fenyegetett.

Az uralkodó adományt tett, hogy emléktáblával jelöljék meg a házat, a város pedig rendbe hozatta az épületet.

1889. szeptember 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát; az emléktábla tervét Pákey Lajos készítette és Zala György kivitelezte. Jókai Mór verset írt az ünnepségre.

2. nap

Délelőtt: iskola fogad minket. Délutáni kirándulás:

Gyergyószentmiklós északi dombján a Csobot-hegyen található két kis káponla, melyek mintegy őrzői és figyelői a városkának és a város vallási kultúrális hagyományainak. Ezek a Szent Anna kápolnák. Az egyik örmény (kb. 13 sz.) a másik magyar (1678.) római katolikus, melyet a nagy pestisjárványok után emelt a város megmaradt kb. 700 lakosa. Az itt élő székelyek a mai napig őrzik azt a hagyományukat, miszerint Anna napon felzarándokolnak a kápolnákhoz, és kegyes vallási búcsújárásuk keretében misét tartanak, majd előveszi ki-ki a maga elemózsiáját, egy kis szalonnát, kenyeret, hagymát, pálinkát és azt elfogyasztva beszélgetnek, énekelnek míg jól érzik magukat.
Az idelátogató túristának kellemes érzés a domb megmászása után megpihenni a tetőn, és gyönyörködni a kilátásban, ezt tettük mi is nagy gyönyörűségünkre, csodálatos volt.

3. nap

Egyes-kő

Székelyföld leglátogatottabb természeti képződményei - a Gyilkos-tó ,a Békás-szoros és a Szent Anna-tó - mellett számos természeti ritkasággal rendelkezik, a jura időszakban képződött üledékes kőzetekből kialakult Egyes-kő is, amely a Hagymás-hegységben található. A Nagy-Hagymás, az Egyes-kő és az Öcsém a Csíki-medence fölé magasodó sziklaormai távolról csalogatják a természetet kedvelő és a kikapcsolódásra vágyó turistákat.

A - gyakran Csíki Alpoknak becézett - Hagymás-hegységet a Csíki-medencéből szemlélve, balról a Nagy-Hagymás 1792 m magas enyhén csúcsos sziklatömbjét láthatjuk, amely a Hagymás-hegység legmagasabb pontja. Középen az 1608 m magas Egyes-kő négy csúcsú sziklái látszanak és tőle jobbra az Öcsém 1706 m magas, hosszan elnyúló sziklafalai néznek a Csíki-medence felé.

A Hagymás-hegység a Keleti-Kárpátokban található. Alapkőzetei több mint négy milliárd éves átalakult kőzetek.
Az Egyes-kőhöz érve, a magányos szikla délnyugati oldalán találjuk az 1504 m magasan fekvő, 2010-ben újjáépített Egyes-kő menedékházat. A menedékháznál találkozik számos turistaútvonal, ezért fontos turisztikai szerepet tölt be. A menedékház két fűthető földszinti szobával és a padlástérben kialakított szállással várja az odalátogató turistákat.

A menedékház közvetlen közelében található Egyes-kő sziklafalai könnyen megközelíthetőek, a magasba törő sziklafalakat elérve felkapaszkodhatunk a kifeszített acélsodronyokon vagy használhatjuk a kiépített alpinista útvonalat, ha a célnak megfelelő felszereléssel érkeztünk. A csúcsra való felkapaszkodáshoz szükséges némi fizikai erőnlét, ezért ajánlott előre megfontolni a képességeink határát. Az 1608 m magas csúcsra felkapaszkodva csodálatos látványban részesülünk, amint elénk tárul a Csíki-medence és a környező sziklafalakkal teletűzdelt fenyvesek látványa. Rozgonyi Krisztián és

Bayer Géza tanár uraknak sikült feljutni a csúcsra, de számunkra is felejthetetlen élmény jelentett a táj lenyűgöző varázsa. Felejthetetlen kirándulás volt!

4. nap

A parajdi sóbánya

A parajdi sóbánya a Kárpát medence legjelentősebb sókitermelő helye. A település Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 38 km-re a Görgényi havasoktól délre a Kis - Küküllő mentén található. Parajdon a sóbányászat egészen a római korig nyúlik vissza. A kitermelt só helyén keletkezett hatalmas csarnokok közül egyet megnyitottak a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A sóbánya a légúti megbetegedésben szenvedők kiváló gyógyászati helye. A földalatti gyógykezelés 120 méter mélyen található. A bejárattól autóbusz szállítja a gyógyulni vágyókat egy 1250 méter hosszú úton keresztül. 0A világítással és szellőztető rendszerrel ellátott kamrákban ökumenikus kápolna, büfé,játszótér, ülőalkalmatosságok stb. találhatók. Az erdélyi sóbányák közül egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés a sóbánya egyik felhagyott szintjén. Akkoriban a kitermelés is azon a szinten folyt és számos rendezvény bizonyítja, hogy a sóbánya tárnái ugyancsak vonzották a látogatókat, betegeket és nyaralókat egyaránt. Helyet találtak itt repülőmodellező versenyek, szobrász és festőtáborok vetélkedői (melyek alkotásai ma is láthatók a sókamra falain, domborművek és szénrajzok formájában) és természetesen a légúti betegségekben szenvedők sokasága. A lejárás a Dózsa György-aknán történt, felvonó segítségével és a látványos kamraméretek nem maradtak visszhang nélkül. A felszínen két külön épületben, 40 férőhelyes kórház működik, amely a szegényes feltételek ellenére is nagy népszerűségnek örvend.
Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető.

Korond

Korond község a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Hargita megyében találjuk Korondot. Ide mindenkinek egyszer el kel jutnia és válogatni, vásárolni a fazakastermékekből. Gyönyörű kerámiáival a magyarság, a Székelyföld jelképe. A hagyomány szerint a falu első házai a Korondi-hegyen, a Szállás nevű határrészen épültek.1333-ben Kurund néven említi először a pápai tizedjegyzék, amikor a falu papja, Péter, 2 banálist fizetett, de 1334-ben az egyházi adó csak 1 régi banálist tett ki. A középkorban, a mezőgazdaság mellett, több korondi család számára az egykori sófalvi felszíni fejtésű bánya és a só értékesítése nyújtott megélhetési lehetőséget. Azonban, az 1562-es székely felkelést követően a szabad sóhasználati jog megszűnt, és ekkortájt kezdtek a korondiak egyéb szakmák, így a fazekasság felé irányulni.

Székelykapuk

Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. Végrendelete szerint az egykori birtokon, Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyekből az utolsó kapu az övé volt. Halála előtt két évvel csináltatta. A kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész tervei szerint építették, 1969-ben. Érdekesség, hogy ez Orbán Balázs negyedik sírja, többször újratemették.
1878-ban Sütő András még 5 kapun haladt át Orbán Balázs sírja felé. Ma már 14 kapu fogad bennünket. Sütő András az élet és halál kapuinak nevezi a kapusort.

Énlaka

(A világ kulturális örökségének része)

„Énlaka felett, a Firtos-lova hátán lehajtott fővel elaludt a Gondviselés.”

A Tündérkirály birodalmának szívében a Székely föld közepén vízválasztó hegyek lábánál, a Fehérló alatt van egy falu, Énlaka. A falu neve a Pápai adójegyzékben 1331-től szerepel Jandalaka néven, mint önálló egyházmegye.

A római kori Jupiter szentély helyére a XIV. században építette a falu boltíves templomát. A freskókkal díszített templomot 1661-ben a tatárok felgyújtották, bent égett a falu lakosainak odamenekülő része.

A füstös templomfalakra kazettás mennyezetet ácsolnak a túlélők, hogy hitüket gyakorolhassák. Páratlan színvonalas kazettáit most restaurálják, az a formagazdagság, színvilág valójában egy csodálatos nép hitét, erkölcsét fejezi ki.

A templom 333 éve őrzi Muzsnai György keze munkáját, aki Orbán Balázs, a legnagyobb székely szerint hun-szkíta irmodorban (rovásírással) örökíti meg a Bibliából vett unitárius jelmondatot „Egy az Isten”, és saját nevét „Georgius Muzsnai”. Ezért is tekinthetjük a világörökség részének.

Istenben bízó lelkük szebb napokat remél, és hogy felébred a gondviselés a Firtos-lova hátán.

Nagyon jó hatással volt mindannyiunkra Lilla néni, aki nemcsak a templomot mutatta be, hanem ennek a csodálatos népnek a lelkületét is. Kihagyhatatlan élmény volt.

5. nap

Borszék

Kirándulásunk ismét egy gazdag világban folytatódott.

Európa ásványvízforrásainak több mint egyharmada ebben a térségben tör fel. A Maroshévíztől 22 km-re északkeletre települt, 850 m. magasságban elhelyezkedő Borszék borvizeit már a XVI. században ismerték. Ma a világ minden tájára szállítanak ásványvizet. A 15 borvízforrás eltérő összetételű, de mindegyikre jellemző a magas szénsavtartalom, a kálium-, magnézium-, nátriumsók oldott jelenléte. Fürdő és ivókúrákként használják, emésztési panaszok, gyomorsavhiány, vese-, máj-, és epebetegségek kezelésére.

A fürdő monarchiabeli épületei meghatározóak a település mai arculatában is.

Gyönyörű kiránduló hely is. Mi is élveztük, megcsodáltuk a Tündérkertben sétálgatva ennek varázsát. Elmentünk a Tündérek feredőjébe is, ahol a bátrabbak kipróbálhatták a víz vérpezsdítő, gyógyító erejét.

A tanulók számára élmény volt Bayer Géza és Rozgonyi Krisztián tanár urak „lámpás” megvilágítása a Jégbarlangban, hetesével mehettünk be a szűk hely miatt a barlangba, de tetszett mindenkinek. Sötét, két szikla közötti mélyedés, mely szintén erózió által került különválasztásra. A víz beszivárog ide és a jég megvastagodik a téli időszakban és késő tavasszal olvad el.

Még fokozva örömünket, hogy elvittek bennünket a Medvebarlang sziklái közé, a rések a vájatok lenyűgöző természeti élményt jelentettek számunkra. Jó volt ott lenni!

6. nap

Kis-Cohárd

A Kis-Cohárd mészkőszirtje, mint egy pazar sziklakulissza emelkedik a Gyilkos-tó fölé.

Megmászása első látásra hegymászó felszerelés nélkül szinte lehetetlennek tűnik. A tömb túloldaláról mégis egy keskeny, köves és meredek erdei turistaút vezet a tetejére, mi ezt az utat választottuk.

Akármilyen úton-módon is érkezünk, megéri a fáradtság és a lenti tömegből való felemelkedés. A Kis-Cohárd csúcsplatójának szédítő magasságából pazar kilátás nyílik a Gyilkos‐tó fölé magasodó Hagymás-hegység szirtekkel takart gerinceire.

Talán innen a leglátványosabb a Gyilkos-kő sziklája és leszakadt sarka is, amelynek a tó a keletkezését köszönheti.

Magassága 1345 méter, ez is egy embert próbáló, nagyon jó túra volt; tanulóink minden hegymászásnál kitűnően vizsgáztak! Dicséret illeti őket.

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén.

Ahogy lejöttünk a Kis-Cohárdról, lent csodálhattuk meg, amit fentről másképpen láttunk.

1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak.

Gyilkos-tóból még ma is kiállnak a völgy elöntött fenyőcsonkjai. Neve a felette emelkedő Gyilkos-hegy nevéből való, amely talán egy egykori gyilkosságra utal, de utalhat a hegyre vezető ösvények veszélyes voltára is. A tó legnagyobb mélysége 11 m. A tó a Kárpátok egyik legfestőibb tava, melyet 1000 m feletti sziklacsúcsok öveznek.

A Gyilkos-tót elhagyva a Békás patak mentén mentünk. Fölfelé tekintve jól lehetett látni az 1154 méter magas Oltár-kőt.

Utunkat a Békás-szoroson keresztül folytattuk. Nehéz lehet leírni ezt az élményt. Mindenkire nagy hatással volt. A Kárpátok egyik legszebb szurdokvölgye. A műutat szorosan körbefogják a sziklapárkányok, a magasodó tornyok. Az 5 km hosszú szoros 3részre osztható: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Szinte misztikus élmény volt egymás után haladni, ebben a csodálatos szorosban az autóbuszunkhoz.

7.nap

Nagyvárad

A hazautazásunknak szép befejezése volt Nagyváradon egy kicsit sétálni,. Keppel Gyula tanár úr elmondta e gyerekeknek Ady Endre kapcsán, amikor múzeuma előtt megálltunk. Kőrös-parti Párizs, ahogy a századelején emlegették, ez mennyire Ady Endrének volt köszönhető. Hihetetlen gazdag szellemi kisugárzása volt a városnak. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a XX. század eleji magyar irodalom itt bontakozott ki.

Keppel Gyula
magyartanár