„Ványai Magdolna egész életét végig kíséri a matematikához, azon belül is az ábrázoló geometriához fűződő viszonya. Művészete következetes egésszé válik éppúgy, ahogy a mértani rendszerek épülnek fel, az axiómák és alapfogalmak (pont, egyenes, sík, tér) segítségével. De ez nem spekulatív módon, valószínűleg nem is tudatosan, inkább ösztönösen alakult így: természetes velejárója rendszerező gondolkodásmódjának és következetes munkamódszerének.
A mértani alapfogalmak közül a tér fordul elő legtöbbször, ami jelzi, hogy képeinek fontos és jellegzetes vonása a tériség…. Ványai Magdolna zenei ihletésű kompozíciókat alkot. Ez nem csak a konkrét címadásokban (pl. az ... Etűd-sorozatok) érzékelhető, de képeinek libbenő, lendületes formái ritmust, dallamot, összhangzatokat idéznek. Festői gondolkodásmódja mellett éppen zene iránti szeretete lágyítja, puhítja, olykor szinte oldja az alapjaiban geometrikus képelemeket...
Ványai Magdolna jelenlegi kiállítása által is láthatóvá válik, hogy a geometriai alapokra idő és tér, rész és egész, álom és valóság, múlt és jelen kapcsolódásai épülnek. Az egymáson átsejlő és az egymást elfedő rétegekből visszafogott színvilágú kompozíciók születnek….. A kompozíciókon mindig átsüt a művész folyamatos belső tépelődése, önmagával folytatott vitája, érzékeny nyugtalansága mellett kreatív és könnyed játékossága is.
Ványai Magdolna alkotásai a csönd képei. Csöndet sugároznak, és csöndet teremtenek maguk körül. Kiszakítanak a mindennapok valóságából álomszerű lebegésükkel. A líraian megformált képfelületek meditatív bolyongásra hívnak a jelenben, illetve az elmúlt idők, az emlékek világában...”
Ványai Magdolna lírai geometriája
ÚjMűvészet 22/7-8 74-75.o.